A színházat 1893-1894-ben építették, tervezője Alpár Ignác (1855-1928), az eklektika nagymestere. Az 1964/65-ös évadban már bérletsor indult, de még nem volt önálló színházi társulat, így a művészek jöttek s az előadás után azonnal csomagoltak, elmentek. Ezt felismerve 1979-ben a megyei vezetés úgy határozott, hogy önálló társulatot hoz létre. Így 1980-ban egy újabb nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. Gáva Attila építész, Szenes István belsőépítész, és sokan mások működtek együtt a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház felújításában. Mondhatni, akkor jutott el klasszikus állapotába a színházépület.

A belső részletek külső, főképp homlokzati formai jegyeket mutatnak. Kicsit más arányokkal s más anyaghasználattal. Rendkívül látványos a nézőtéri csillár, ami nem is csillár, hanem egy fénygömb. Visszafogottak a színek, hagyják érvényesülni a világítást, s persze magát a közönséget – és a közönség számára a játékot.

A színház Nyíregyházán nem műemlék – a szó hivatalos illetve megszokott értelmében legalábbis nem az. Ez a szerencse, ettől lesz színház, nem vitrin avagy múzeumi tárgy. Így van meg a lehetőség arra, hogy időről időre megújuljon, épp annyit megtartva eredeti formájából, meg újabb és újabb képeiből, amennyi szükséges.

5 program

Rendezés

Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet.

„Férfiak mulatnak, de mulatságuknak sötét, komor árnyéka van, mögötte nemcsak az éjszakai alföldi égbolt sötétlik, hanem a pusztulás is. Ezt a sírva-vigadó magyar mulatozást – magyar specifikum ez, sehol másutt fel nem található – minden más magyar író glorifikálta, kedvesnek, rokonszenvesnek tüntette fel. Móricz az első és egyetlen, aki meglátja benne a mulatozóknak nemcsak az elérzékenyülését, hanem a komor nekikeseredettségét, az egész mulatság sivárságát és félelmetességét.” Schöpflin Aladár: Úri muri (1928.)

Hétfő

9-17 óráig

Kedd

9-17 óráig

Szerda

9-17 óráig

Csütörtök

9-17 óráig

Péntek

9-17 óráig

Szombat

Zárva

Vasárnap

Zárva

Vidor Fesztivál - színházi program

Nagyíszínpad

Krúdy Kamara

Művész Stúdió